Az aktuális szakmai munkacsoportok felépítése az alábbi:

Az Elnökség 2010. június 16-ai ülésén hozott határozata alapján folyamatban van szakmai csoportok szervezése. Ennek célja a Szövetség tagvállalkozásainál dolgozó szakértők közvetlen bevonása a tőkepiacra vonatkozó szabályozási munkákba, a „kollektív bölcsesség” hasznosítása, az egyes fontosabb témákban a szakmán belül egyeztetett állásfoglalások kialakítása érdekében.
Induláskor három állandó jellegű szakmai csoportot szervezünk:

·       a MiFID felülvizsgálata során felmerülő feladatok kezelésére,
·       a letétkezeléshez kapcsolódó sajátos feladatok gondozására és
·       az adóváltozások véleményezésére, hatásuk elemzésére.
·       A szakmai csoportok működését, azok munkájába való bekapcsolódást rugalmasan kezeljük, további csoportok később egy-egy téma kapcsán ad hoc jelleggel is létrejöhetnek.

A BSzSz bekapcsolódott a MiFID felülvizsgálatára irányuló munkába. Ebben az évben az Európai Értékpapír Szabályozók Bizottsága (CESR) keretében megindultak és egyre nagyobb ütemben folynak a MiFID általános és széleskörű felülvizsgálatára irányuló munkálatok. Ezek során több, a MiFID szabályozási körébe tartozó témában kidolgozott anyagot nyilvános konzultációra bocsátottak.
Ezek a következők voltak:

Consultation on CESR's advice in the context of the MiFID Review: Non-equity markets transparency
http://www.cesr.eu/index.php?page=consultation_details&id=164

Consultation on CESR's advice in the context of the MiFID Review – Transaction Reporting
http://www.cesr.eu/index.php?page=consultation_details&id=159 

Consultation on CESR's advice in the context of the MiFID Review – Investor Protection and Intermediaries
http://www.cesr.eu/index.php?page=consultation_details&id=160

Consultation on CESR's advice to the Commission in the context of the MiFID Review – Secondary Markets
http://www.cesr.eu/index.php?page=consultation_details&id=161

Call for evidence on micro-structural issues of the European equity markets
http://www.cesr.eu/index.php?page=consultation_details&id=158 és a válaszok http://www.cesr.eu/index.php?page=responses&id=158

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól 2010. júliusától további, a témájuknál fogva elsősorban a MiFID-hez kapcsolódó irányelv módosítását célzó javaslatot kaptunk meg véleményezésre.

·         Az ügyfél kategorizálás áttekintése, pontosítása.
 http://www.cesr-eu.org/index.php?page=consultation_details&id=167

·         A befektető kártalanítási rendszerekről szóló 97/9/EK irányelv felülvizsgálata és módosítása.
http://ec.europa.eu/internal_market/securities/docs/isd/dir-97-9/proposal-modification_hu.pdf

·         A piaci visszaélésekről és a bennfentes kereskedelemről szóló 2003/6/EC irányelv (Market Abuse Directive) felülvizsgálata.
http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2010/mad/consultation_paper.pdf

·        Az átláthatósági (transzparencia) követelményeket tartalmazó 2004/109/EC irányelv korszerűsítése.
http://ec.europa.eu/internal_market/securities/docs/transparency/directive/consultation_questions_en.pdf

A tervezetekkel kapcsolatban hangsúlyoztuk, hogy a konzultációk a jövőbeli szabályozási irányok hazai fázisában való befolyásolására adnak lehetőséget, illetve a szabályok hazai jogba való átültetése során korszerűsíthetünk olyan rendelkezéseket is, amelyek megváltoztatásának igénye szakértőink körében már korábban fölmerült.

A Szövetség életéből

A BSzSz 2011. május 16-ai alakuló elnökségi ülésén a tagok egyhangú, nyílt szavazással Cselovszki Róbert-et a Szövetség elnökévé, Pál Árpádot a Szövetség elnök-helyettesévé választották.

A BSzSz 2011. április 28-án 15.00 órai kezdettel megtartotta éves rendes Közgyűlését az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének tárgyalótermében (Bp., VI. Dózsa György út 84/B.)

Közgyűlési jegyzőkönyv

A  BSZSZ tevékenységéről,
és a 2010. évi rendes közgyűlés óta végzett munkákról
Beszámoló anyaga

Feladatterv és Munkaprogram
2011. évre

A Pénzügyminisztériumnak és a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének közös sajtóközleménye válaszképpen a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó új jogszabályi előírásokkal kapcsolatos téves állításokat megjelenítő sajtóhírekre (Budapest, 2008. január 9. )

A 2007. december 1-jével hatályba lépett a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.), amely – az európai uniós előírások alapján, hangsúlyozottan ügyfélvédelmi célzattal – meghatározza befektetési szolgáltatási tevékenységet végzőkre irányadó szervezeti és tevékenységi szabályokat.
Az új szabályrendszer legtöbbet említett elemei az ún. ügyfél minősítési szabályok, valamint az egyes tevékenység/szolgáltatás típusokhoz kapcsolódó tesztelési, tájékozódási kötelezettségek, amelyek mind az ügyfelek magas színvonalú, saját egyedi igényeihez és ismereteihez igazodó, így a lehető legkevesebb félreértésre okot adó kiszolgálását biztosítják.
A sajtóhírekben több esetben ellentmondásos, hiányos, vagy kifejezetten helytelen értelmezések jelentek meg e kiemelt témákkal kapcsolatosan, így annak érdekében, hogy az új jogszabály betölthesse szándékolt szerepét, mind a szabályozásban szerepet betöltő Pénzügyminisztérium, mind a szolgáltatókat tömörítő Befektetési Szolgáltatók Szövetsége fontosnak tartja felhívni a figyelmet a helyes értelmezésre.
A rendelkezések pontos tartalmának összefoglalását megelőzően fontos kiemelni a jogszabály hatályát, mely szerint azt kizárólag a Bszt-ben meghatározott befektetési szolgáltatások és az azokat kiegészítő szolgáltatások igénybevétele esetében kell alkalmazni (azaz klasszikusan pl. az értékpapírügyletek, határidős ügyletek esetében). A hatály tehát kifejezetten nem terjed ki az egyéb banki termékekre, mint például betétekre, kölcsönökre, stb.

Ügyfelek besorolása

Az új szabályrendszer azért teszi kötelezővé az egyes ügyfelek minősítését, hogy annak alapján a szükséges garanciák, úgy mint a tájékoztatási és jelentési kötelezettségek szintje meghatározható legyen.
A három lehetséges kategória: elfogadható partner, szakmai ügyfél és lakossági ügyfél.
A szolgáltatóknak – egyes sajtóhírekben megjelentektől eltérően - kizárólag értesíteniük kell az ügyfeleket besorolásukról, valamint annak a lehetőségéről, hogy milyen esetekben, milyen feltételekkel kérhetik átsorolásukat. Főszabály szerint tehát valamennyi ügyfél, aki esetében a törvény eltérően nem rendelkezik (ezek pl. a hitelintézetek, befektetési vállalkozások és egyéb professzionális szervezetek), vagy saját maga más minősítést nem kérvényez, automatikusan, minden további teendő nélkül lakossági, azaz a legkiterjedtebb garanciális feltételekkel kezelendő ügyfélnek minősül.

Alkalmassági és megfelelési követelmények

Az alkalmasság és megfelelőség vizsgálata során valóban szükséges az ügyfelek aktív közreműködése. Ezek célja, hogy a felmérhessék az ügyfelek pontos ismereteit, körülményeit, céljait, igényeit, hogy az ügyfél-szolgáltató kapcsolatban az ügyfél elégedett legyen a számára kínált termékekkel, ügyletekkel.  A vizsgálat során – a törvényi előírás értelmében – szükséges a szolgáltatónak választ kapnia az ügyfél ismereteiről az adott befektetési területen, kockázatviselő képességéről, befektetési céljairól, valamint jövedelemi és vagyoni helyzetéről.
Alkalmassági vizsgálat:
E vizsgálat azt hivatott feltárni, hogy az ügyfél milyen befektetési célokkal, kockázatviselő képességgel és ismeretekkel rendelkezik, azaz az igényeinek kielégítésére mely termékek és szolgáltatások lehetnek alkalmasak.
Az alkalmassági vizsgálatot két szolgáltatás igénybevételét megelőzően kötelező elvégezni: befektetési tanácsadás (konkrét pénzügyi eszközzel kapcsolatos tranzakcióra vonatkozó személyre szóló ajánlás) és portfoliókezelési szolgáltatás esetében.
E vizsgálat elvégzése nélkül az ügyfél számára befektetési tanácsadás és portfoliókezelés nem nyújtható, mint ahogy akkor sem, ha a vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy e szolgáltatás nem lesz alkalmas az igények kielégítésére.
Megfelelési vizsgálat:
A megfelelési vizsgálatot a befektetési tanácsadáson és a portfoliókezelésen kívüli szolgáltatások igénybevételét megelőzően kell a szolgáltatónak elvégeznie. E vizsgálat hivatott feltárni az ügyfél termékekkel, ügyletek természetével, kockázataival kapcsolatos ismereteit, azaz hogy melyek azok a területek, ahol megfelelően tájékozott, s így megalapozott döntéseket hozhat. E vizsgálat elvégzése nélkül, vagy olyan eredmény birtokában, amely szerint az ügyfél számára az adott termék vagy szolgáltatás nem megfelelő – alkalmassági vizsgálattal ellentétben – nem kell feltétlenül megtagadni a szerződéskötést, viszont az ügyfél figyelmét fel kell hívnia arra, hogy igy nem lehet megállapítani, hogy az ügylet valóban megfelel-e számára, vagy éppen a vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

A Pénzügyminisztérium és a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének közreműködése

Az új szabályrendszer eredeti szándékoknak megfelelő alkalmazása és az egységes piaci gyakorlat kialakítása érdekében a Pénzügyminisztérium és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége együttműködik és mindent megtesz annak érdekében, a piacon felmerülő egyes értelmezési kérdésekre választ adjon.
A Pénzügyminisztérium most is, mint minden más esetben nyitott arra, hogy a szolgáltatók és ügyfeleik kiegyensúlyozott kapcsolata érdekében a megfelelő jogalkalmazást állásfoglalásaival, ajánlásaival, szakmai egyeztetésre való nyitottságával folyamatosan segítse.
Az egységes jogalkalmazás elősegítésének szándékával a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, mint a befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást végző szolgáltatók (befektetési vállalkozások és hitelintézetek) érdekképviseleti és szakmai szervezete a tagvállalkozások kezdeményezésére, szakértőik aktív közreműködésével kialakított és kialakításra kerülő közös álláspontokról folyamatos tájékoztatást ad internetes oldalán és tagjainak küldött tájékoztatás formájában.
Mind a Pénzügyminisztérium szakértői, mind a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége szerencsétlennek tartják a sajtóban megjelenő olyan írásokat, amelyek megfelelő szakmai ismeretek és információgyűjtés nélkül az objektivitást nélkülöző, így félrevezető, a szolgáltatók ügyfeleit indokolatlanul elbizonytalanító állításokat és véleményeket közölnek. Mindkét szervezet szakértői nyitottak arra is, hogy a sajtó munkatársainak kérdéseire is választ adjanak.

Magyarázat az ügyfél-tájékoztatás és ügyfélminősítés törvényi kötelezettségeinek teljesítéséhez valamint típusteszt itt található

Az új Polgári Törvénykönyv-tervezet értékpapírokra vonatkozó szabályairól 2007. április 16-án az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban szakmai vitát tartottak.
A megbeszélésen - a szakmán belüli előzetes egyeztetések és tagvállalkozásainktól kapott anyagok alapján a következő álláspontot képviseltük:
üdvözlendő a törekvés, amely az értékpapír fogalmát azzal a szándékkal közelíti meg, hogy az ne korlátozza ma Magyarországon még be nem vezetett értékpapír-fajták értékpapírként való minősítését;
a tervezet szerinti fogalom meghatározását azonban ki kell egészíteni azzal, hogy az értékpapírrá minősítésnek feltétele, hogy azt a kibocsátó ilyenként bocsássa ki;
jó lenne, ha sikerülne, az értékpapír általános fogalmát megfogalmazni, mely magában foglalja mindkét (papír alpú és dematerializált) értékpapír fajtát;
ezáltal olyan konstrukció jöhetne létre, mely az értékpapír fogalmának meghatározása után két, egymással egyenrangú értékpapír fajta fogalmát adja meg;
ezáltal elkerülhető a tervezetnek az a pontatlansága, mely az értékpapír címszó alatt a papír alapú értékpapírról beszél és annak mintegy alfajaként jelenik meg a dematerializált értékpapír;
mivel két eltérő értékpapír fajtáról van szó röviden utalni kell a kettő közötti átjárhatóságra, mégpedig olymódon, hogy a papír alapú értékpapír dematerializálttá átalakítható. Ez fordítva nem lehetséges. Ha nem így járnánk el, komolytalanná és nevetségessé tennénk az amúgy is ezer sebből vérző jogalkotásunkat, tekintettel arra, hogy a közelmúltban rendelte el törvény (Tpt.) a papír alapú értékpapírok kötelező átalakítását. Természetesen az átalakítás eljárási részletes szabályaira a Ptk-ban nincs szükség;
ebben a kérdéskörben rendelkezni kell az értékpapírok (mindkét fajtájának) megsemmisítéséről;
semmiképpen nem látszik célravezetőnek ebben a bíróságoknak közvetlen szerep juttatása;
a jelenlegi rendszer változatlanul hagyása mellett kellene kiegészíteni azt a dematerializált értékpapírok megsemmisítésének, semmissé nyilvánításának szabályaival.
Egyetértettünk azzal, az államtitkár úr részéről történt felvetéssel, hogy a Ptk-nak innovatív szerepének kell lennie (ez megnyilvánul az értékpapír fogalmának kezelésében is), és tartózkodni kellene az eljárási kérdésekkel való megterhelésétől (ez érvényes pl. az átalakítási procedúra részletes szabályaira).
Ez a felfogás lényegében meghatározza a Ptk. és a Tpt. közötti viszonyt is.

A részvényesi meghatalmazottra (nominee-re) vonatkozó szabályozás módosítására tagvállalkozásaink és a tőkepiacon működő szervezetek szakértőinek bevonásával javaslatot dolgoztuk ki és küldtük meg a Pénzügyminisztérium, valamint a PSZÁF illetékeseinek.

A hágai konvenció kapcsán tartott konferencián, mely a közvetítő által vezetett számlán nyilvántartott (közvetítőnél letétbe helyezett) értékpapírokon fennálló, meghatározott jogokra alkalmazandó jogról szólt, és azt követően írásban is fenntartottuk a közvetkező álláspontunkat:

Azzal a változtatással, mely szerint az alkalmazandó jog az értékpapír számlavezetés helye szerinti jog helyett a szolgáltató székhelye szerinti jog legyen alkalmazandó, nem értünk egyet. Ez ugyanis egy jól működő rendszert úgy változtatna meg, hogy a szolgáltatókra többféle jog alatti szerződési kényszer hárulna annak a költségek tekintetében jelentkező és egyéb hátrányaival.

A hazai piaci szereplők egyöntetű fellépése alapján az illetékes minisztériumok képviselői nem támogatták a Hágai Konvenció aláírását.

Szövetségünk Titkársága együttműködési megállapodást kötött az Opten Informatikai Kft. kizárólagos tulajdonát képező Egységes Online Követelés nyilvántartó Rendszer elnevezésű adatbázis igénybevételére.

Az együttműködési megállapodás célja, hogy a Szövetség minél komplexebb szolgáltatást tudjon nyújtani tagjai számára, így különösen: az Opten rendszerei használatával a tagok pénzügyi biztonsága növekedjen, csökkenjen a felhalmozódott körbetartozások, lánctartozások száma; megálljon az adósságállomány növekedése, a tagok kiszűrjék a piac azon szereplőit, akik önhibájukból, vagy önhibájukon kívül fizetésképtelenek és ezen információkat üzleti kapcsolataik létesítése ill. folytatása során figyelembe vehessék.

További szolgáltatások megrendelésére is lehetőség van, melyet a letölthető formanyomtatványon rendelhetnek meg.

A Validációs kézikönyv végleges szövege a PSZÁF honlapján, az Európai Unió Bázel II menüpontjában található.

A Budapesti Értéktőzsde kezdeményezésére, melyet a BSZSZ is támogat, elkészült középiskolák részére tananyag a pénzügyi- tőzsdei ismeretek oktatására. Ez a tananyag hasznos ismereteket ad a tőzsdével ismerkedni kívánó, illetve olyan felnőttek részére is, akik pénzügyi és tőzsdei ismereteiket bővíteni szeretnék. A tananyag az internetről letölthető.